Pár szó a regresszióról
Az egyik kedvenc területem a tudattalan, ami többféleképpen is megközelíthető. Vannak, akik annak kutatásával foglalkoznak, hogyan hozhatóak felszínre tudattalan tartalmak, azok kibontását, tudatosítását, megértését, traumát okozó részéinek feldolgozását megcélozva. Mások a tudattalan tartalmak megismerése nélkül, azok működéséből
fakadó kedvezőtlen következmények korrigálását célozzák meg - ilyenek például a felborult testi, lelki egyensúly helyreállítását megcélzó terápiák.
Miért fontos a tudattalannal való munka? Ehhez definiáljuk, mit értünk rajta.
Tudattalan: Olyan tudattartalom, amit nem tudunk magunktól tudatos szintre hozni, pedig hatással van életünkre, jelenünkre. Ez hétköznapi szinten lehet pl. automatikus, reflexszerű működésünk, reagálásunk, aminek tudatában sem vagyunk. Mélyebb szinten sok mindent takarhat, ide tartozhatnak elfojtásaink, fel nem ismert félelmeink, vágyaink; különböző minták, amiket számunkra észrevétlenül követünk, másolunk, ismétlünk, ide sorolhatóak például komplexusaink stb. A tudattalan tartalmak definiálásának pontosítása sok mindentől függ, így pl. hitrendszerünktől, gondolkodásmódunktól. (Ha valakit érdekel mélyebben a téma, javaslom Freud és Jung munkásságát.)
A tudattalan tartalmak egyik megközelítési módja a regresszió. Kezdjük vele kapcsolatban is valamiféle definícióval:
Mi a regresszió?
Egyik értelmezése szerint visszafelé mozgást, visszavezetést
jelent, így regresszión érthetünk visszaemlékezést olyan
tudattartalmakra, melyek elfojtás, elzárás alá kerültek (tudattalan tartalommá váltak), így magunktól nem tudjuk felidézni. Ilyen jellegű tudattattalmakra módosult tudatállapot
előidézésével emlékezhetünk vissza. Ez lehet spontán folyamat - például alvás közben,
álmokon keresztül. Amiket persze utólag értelmezni kell valahogy, de megtörténhet meditáció hatására is, és előidézhető regressziós hipnózissal,
vagy más regressziós technikával, amihez segítőre van szükségünk.
Mivel járhat egy regressziós terápia?
A regresszió során megmozdulhatnak, tudatos szintre kerülhetnek jelenre hatással lévő, elfojtott emlékeink (belső képek, gondolatok, katartikus élmények útján). Ez az élmény lehet érzelmileg, gondolatilag felkavaró, ilyen esetben ez megbeszélésre, feldolgozásra kerül (ez a rész fontos!) hogy ne tudjon a továbbiakban is negatív, blokkoló hatással lenni élethelyzeteinkre, kapcsolatainkra, gondolkodásmódunkra.
A leggyakoribb kérdések: Miért futott zátonyra a párkapcsolatom? Miért vannak konfliktusaink családtagjainkkal? Miért pont ez az ember érdekel engem? Miért ismétlődnek kapcsolati mintáim? Miért nem találom a helyem? Miért okoz problémát valaki, valami az életemben? Miért van ez a megmagyarázhatatlan félelmem/vágyam?Mikor nem javasolt regressziós terápia?Az általam ismert technika nem javasolt 14 év alatt. 14-18 év között is egyéntől függ, mennyire érett a személyiség ilyen jellegű élményre. Tilos alkohol, drogfogyasztás, pszichére ható rendszeres gyógyszerfogyasztás mellett (ami már önmagában módosult tudatállapotot okozhat, és belezavarhat a terápiás jellegbe). Előtte javasolt elbeszélgetés, hogy ki tudjon alakulni egyfajta bizalom a technikával és a segítővel kapcsolatban, valamint kiderüljön, javasolható-e a technika alkalmazása.
Bárkinél működtethető a regresszió?
Nem. Van, akit sikerül megfelelő szintű módosult tudatállapotba vezetni, van, akit nem. (hipnábilitás kérdése) Ez függhet aktuális lelkiállapottól is, hozzáállástól is,. Saját példám, hogy első alkalommal nem tudott mit kezdeni velem az én segítőm, mert egyszerűen kinevettem a próbálkozását. Egy év elteltével változtam annyit, hogy nálam is működtethető lett a technika.
Milyen jellegű emlékezésre alkalmas a regressziós terápia?
A legtöbb esetben túlszaladunk jelen életbeli emlékeken. Ha valaki nem hisz abban, hogy létezhetnek előző életeink is, annak furcsa élményt hozhat egy ilyen jellegű próbálkozás, az is előfordulhat, hogy a tagadás miatt leáll, vagy nem is fog működni.
Van veszélye regressziónak?
Van, aki úgy képzeli el, hogy a múltbeli emlékekbe való vezetéssel ott ragadhat a múltban, és énképzavar állhat elő. Ilyen nem fordulhat elő, mivel végig tudatunknál vagyunk, tudjuk kik vagyunk, folyamatosan beszélgetünk közben, tisztázva, mikor, mit érzékelünk. Az lehet kellemetlen élmény, ha mély érzelmek mozdulnak meg, előfordulhat zokogás, ami feszültségoldó hatással bír, így utólag jó élmény. Megjelenhetnek különféle érzések, gondolatok, emiatt fontos a kommunikáció, és a megmozduló érzelmeken való munka, ettől terápia, és nem attól, hogy maga az emlék milyen tartalmú.
Milyen hosszú egy regressziós terápia?
Egyéntől függő. Általában 1- 1,5 óra az utána történő átbeszélgetéssel együtt.
Mire jó a regressziós emlékezés?
Összefüggésekre jöhetünk rá, megértések születhetnek meg bennünk, amitől reálisabb képet kaphatunk történésekről. A legtöbbször az elfogadás nehézsége, a meg-nem értés frusztrációja borít ki bennünket. Amikor átlátunk miérteket, változik a hozzáállásunk, így a helyzetekre adott érzelmi reakcióink is változhatnak. Más megvilágításba kerülhetnek kapcsolódó személyek, élethelyzetek.