Vissza a jövőért!

Az élet rétegekben építkezik. A rétegek közé azonban beszorulhatnak nem tudatosított minőségek, amik hátrahagyása később nehézségeket okozhat. Hogyan segít az Univerzum, hogy felfigyeljünk ezekre, és tegyünk róla, hogy megszűnjön a visszahúzó erejük? Retrográd - "visszafordító" - periódusokat iktat az életünkbe évente háromszor-négyszer, ami elénk pakolja mindazt, ami már mögöttünk van, hátha most másként tudjuk megélni, másként tudunk rálátni, így most választhatjuk azt, hogy végre kitakarítjuk, feldolgozzuk, értelmezzük, mi az, ami mögöttünk van, mégis fel tud buktatni előrehaladásukban.

Ilyen időszakokban felbukkannak múltbéli ismerősök - akár kedves, akár kellemetlen találkozások, és jól összezavarnak minket. Megjelenhetnek gondolatminták, feladatok, helyzetek, akár szőnyeg alá söpört érzelmek (mert hát valahogy meg akartunk tőlük szabadulni), amikről azt hittük, már nem kell küzdeni velük. Jönnek - újra és újra - mint valami vizsga tananyag, amit át kell vennünk, meg kell értenünk, és le kell belőle végre vizsgáznunk, ahhoz, hogy egyre boldogabbak lehessünk.

Áprilisban újabb ilyen retrográd Merkur periódushoz érkezünk. Érezhetjük azt, hogy egyre inkább elegünk van már sok mindenből, mivel több síkról futnak össze dolgaink – egyrészt halad tovább a jelenünk jövőnk felé, aktualitásaival, másrészt becsatlakoznak múltból feldolgozandó szálak, akár beépülve, nehezítve a jelenünket (ugyanolyan minőség vastagodik, intenzívebb, nagyobb tehernek érződik) akár kiegészítésként érkeznek múltban passzolt tanítások, ilyenkor pedig túlzsúfoltnak élhetjük meg ezt az időszakot, és ki-kibuggyanhat belőlünk: még ez is?

A Merkur kommunikációs minőség, így a keresztszálak okozhatnak kommunikációs zavarokat bennünk és másokban, eképp közöttünk – amennyiben nincs tudatos rálátásunk, és vegyítünk mindent.

Olyan ez, mint a mesében: a retrográd időszakokban elénk raknak egy tál lencsét összekeverbe borsóval és szét kell tudunk válogatni azokat. Ez valóban a jelenem? Tényleg így érzek, ezt gondolom? Ezek az érzelmek valósak, vagy egyszerűen bevetítések a múltból, hogy jobban megismerhessem magam, hogy a "lencse és borsó szétválasztásával" felkészültebbé válhassak ahhoz, ami előttem van.

Ilyenkor összezavarodhat az ember, hogy akkor most mit is akarok? Merre is akarok menni? Mert van, amikor az igazán előre abból, áll, hogy egy kicsit visszakanyarodunk, rendet rakunk és ettől nagyobb tempóban haladhatunk előre tovább.

(Hogyis vannak nálad ezek a szálak? Keress egyéni konzultációhoz, vagy kiscsoportos workshopon való résztvételhez elérhetőségeim valamelyikén!)