Április: a stafétabot átadása

Ha váltó futóversenyen lennénk, akkor most kellene belehúznunk, hogy jól indítsuk a következő szakaszt (május 5 körültől) ahol a stafétabotot önmagunknak adjuk át. Ehhez azonban rá kell látnunk arra, hogy mennyire fontos felismerni: nem csak jön egy következő szakasz, megszokásból, hanem most változtathatunk dolgokon.

Amikor sportról van szó, teljesen egyértelműek a szabályok. Tudjuk kinek, mikor, mit kellene tennie a jó eredményhez. Amikor az életünkről van szó, sokszor csak próbálunk túllenni dolgokon, majd lesz valahogy. Megvannak azonban azok az időszakok, amikor akarhatunk, és megvannak azok, amikor meg kell teremtenünk a lehetőséget ahhoz, hogy amit akarunk, arra esély is legyen. Mint a mezőgazdaságban: ha nem készíted elő a talajt, hogy termékeny legyen, hiába szórod szét a magokat, meghatározza az aratás hozamát az előkészület megléte, vagy hiánya.

Április a föld előkészítése, vagy a hajrá a staféta bot átadása előtt. Áprilisban is sikerülhetnek dolgok, ha a mezőgazdaság példájánál maradunk, folyamatosan érnek be korábban elvetett gyümölcsök, de április különös terep a jövő számára: megágyazhatunk valami újnak. Ehhez a föld előkészítése maga a belső rendrakás, a gátló belső tényezőink lefegyverzése.

Áprilisban bármennyi teendő vár is ránk, érdemes időt szentelni magunkra, érdemes utánajárni, mi minden gáncsolhat fel a következő szakaszban. A siker egyik tényezője az időzítés: mikor kell gyorsítani a futásban, mikor kell locsolni a növényeket a mezőgazdaságban, és mikor kell tudatosabban odafigyelni, mi minden zajlik bennünk, mert részben az határozza meg, mi, hova vezethet, s ha nem figyelünk, ha nem közelítjük felborult belső minőségeinket egyensúlyhoz, felismerésekhez, akkor felbukhatunk, kidőlhetünk, kiéghetünk, mielőtt át tudnánk adni a stafétabotot valami újnak, amire annyira szüksége van a lelkünknek.