A lelkiismeret útja

A világ, az ÉLET összetett, de ebből számodra csak annyi mutatkozik meg, amilyennek te látod. Azzal formálod magad számára, amerre fordítod figyelmed. Ha valami nem tetszik benne, elég másfelé fordulni, hogy ne viseljen meg túlságosan. Amíg a lelkiismereted tiszta, jó út, bármerre haladsz.

Manapság a lelkiismeret kikopó érték - pedig továbbra is megvan a varázsa: mentálisan felemel, és máris szebbnek tűnhet a világ. Életed során sok mindent magad mögött kell hagyj. Az azonban, ami a lelkiismeretedet jellemzi, megy veled tovább. A lelkiismeret ugyanis egyfajta iránytű.

Amikor csúsznak lelkiismereti értékek, el kezd bezárulni a tudatosság, mert a tudatos ember nem tudja elviselni a rossz érzéseket. Amikor el kezd bezárulni a tudatosság, átíródnak emlékek, értékek, és el kezd számodra megváltozni a világ olyanná, amilyennek könnyebb megélni. Ettől azonban a világ még marad olyan, amilyen, csak elveszik a miértekre történő rálátás képessége – hiszen felülírja a védekezés, hogy ne kelljen látni újra mindazt, mi megtépázta a lelkiismeretet.

Az ÉLET azonban továbbra is lát mindent, és ennek függvényében kanyarítja, irányítja a dolgokat. Megértések nélkül, folytonos védekezéssel csak nehezül a megélés, süllyedni pedig mindig könnyebb, mint emelkedni, főleg, ha nem arra figyelünk, mi jár együtt a süllyedéssel. Ha viszont hagyjuk süllyedni morális értékeinket, egyre nagyobb mértékben íródik át nem csak saját, de közös világunk is.

A világ, az ÉLET összetett, s bár ebből számodra csak annyi mutatkozik meg, amilyennek te látod, ha a tudatosság bezárul, elveszíted a képességed, hogy megválaszthasd, merre fordítod figyelmed. Egyre több ember szenved "mentális börtönében". A szabadulás útja megértéseken át vezet, de a megértéseket sokszor keresztezik, és nehezítik lelkünk tudattalanba fordított útszakaszai.

A lezárt tudati szintek visszabontása nehéz, de nem lehetetlen: kemény belső munka. Kérdés: úgy döntesz-e, hogy megéri?